Az Adria-palota titkai IV. – Az Adria-palota megépülésének története
@BDPST
Budapest egyik legimpozánsabb épületének nem csak az évszázados, részlet gazdag történelme rejt izgalmakat magában, hanem a palota megépülésének folyamata is érdekes tudnivalókkal szolgál a mai világ számára. Az Adria Magyar Tengerhajózási Részvénytársaság a századforduló évében, 1900 áprilisában kapta meg a Szabadság téri telek tulajdonjogát, és utána kezdte meg a palota felépítését.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 581 400 koronáért értékesítette a telket az Adria Rt. számára, amely a téren az egyik legdrágább vételárnak számított. A bizottságnak benyújtott építési tervekben és engedélykérelemben felvázolták, hogy „egy négyemeletes kőhomlokzatú palotát” kívánnak megépíteni. A neobarokk stílusú, látványos díszelemekkel és fenséges homlokzattal rendelkező több mint 5000 négyzetméteres Adria-palota felépülése mindössze két évet vett igénybe, így 1902-ben sor került az átadásra. A rendkívül gyors építkezésnek az oka, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 15 évre szóló adókedvezményt ígért a Szabadság térre épülő paloták számára, ha az ingatlanok megépülnek legkésőbb 1905-ig. Az adókedvezmény értelmében az ingatlanok mentességet élveztek a községi adó, ingatlanadó és állami házadó alól. A magánlakások, üzletek és irodák bérleti díjából eredő bevételnek is csak a 10 százalékát kellett befizetni a későbbiek során az államnak. Az adókedvezménynek köszönhetően, az összes Szabadság téri beruházás elkészült a megjelölt időpontig.
Az Adria Magyar Tengerhajózási Részvénytársaság célja a palota megépítésével elsősorban az volt, hogy a fiumei székhely mellett rendelkezzenek egy budapesti bázissal is – ezzel erősítve jelenlétüket a magyar fővárosban. Az Adria-palota tervezője és megálmodója, a Budapesten és vidéken is számos épület és palota megtervezését magának tudható Meining Artúr volt. Az Adria Rt. megbízásával feltételezhetően azért az építészt tisztelte meg, mert a vállalat igazgatójának, Szapáry István unokatestvérnek évekkel korábban tervezett egy kastélyt – elnyerve a család elégedettségét és bizalmát.
Sajnálatos módon az eredeti tervrajzok és alaprajzok nagy részének hiánya miatt a pontos elképzeléseket homály fedi, így csak építészeti szempontból következtethető ki, hogy az épület elosztása alapvetően milyen célokra készült. Az azonban közismert tény, hogy a kész palota mindamellett, hogy a társaság székháza volt, bérházként is szolgált. A három utcafrontra néző földszintet éppen ezért üzlethelyiségek kiadására tervezték. Az épületet két különböző lépcsőházzal és kapualjjal álmodták meg, ezzel biztosítva az Adria Rt. irodáinak és a bérház rész elkülönítését. A társaság bejárata a Szabadság tér felől volt megközelíthető, míg a bérlők a Zoltán utcai kapualjban tudtak közlekedni. Feltételezhető, hogy az épület félemelete és a teljes első emelet iroda részként funkcionált. Az első emelet grandiózus terei főként fogadások, társas események vagy elnökségi irodák használatára volt kiváló, de valószínűsíthetően az igazgatói lakás is megtalálható volt. A második és harmadik egyaránt magába foglalt néhány tisztviselői lakást.
