Az Adria-palota titkai III. – Miknek adott otthont az épület?
@BDPST
Miknek adott otthont az épület?
Az Adria Tengerhajózási Rt. részére épült, Szabadság-téren található Adria-palota számos üzleti vállalkozásnak és egyéb gazdasági szereplőnek adott helyet az épület 120 éves történelme során amellett, hogy sok család otthonaként is funkcionált. A létesítmény lokációjából adódóan is hozzájárult a pezsgő budapesti élethez, igazi központnak számított évtizedeken keresztül. Az ingatlanban megfordult bérlők vagy tulajdonosok névsora meglehetősen vadregényes múltról árulkodik a jelenkorban élők számára.
A századfordulói átadás után és az azt követő években az iroda- és lakóház az Adria Rt. mellett a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaságnak és egy hírneves szállítmányozó szervezetnek, a Hoffmann S. és V.- nek is otthont adott. Ez a két vállalkozás jelentősen hozzájárult a külkereskedelmi kapcsolatok erősödéséhez. A grandiózus épületben szintén megtalálható volt a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti főosztálya, valamint a Kaba-nádudvari és a Ruma-klenáki vasút részvénytársaság irodája is. A Szabadság tér és a Vécsey utca sarkára néző üzlethelyiségben pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nyitotta meg bankfiókját 1905-ben és székelt ott egészen a 1936-os Nádor utcai költözéséig. Az Adria Rt. osztrák vezérigazgatójának, Kuranda Emilnek a személyéből adódóan az épületben működött Brazília magyarországi konzulátusa, aki egyben maga volt a főkonzul is, mellettük pedig megtalálható volt a dán konzulátus irodája is.
Az 1910-es években az épületben üzemelt a híres német írógép, a Continental magyarországi forgalmazója, valamint a J&H McLaren & Co. brit mérnöki vállalat hazai képviselete, amelynek vezetője történetesen a dán konzul volt. Az I. világháború pusztítása azonban nem kímélte az Adria Rt.-t tekintve, hogy a hajó flotta jelentős része ellenséges országok kikötőiben állt, így a hajókat és a személyzetet a hadi célokra használták. A háború végére a vállalat vagyona és személyzete olyan mértékben elaprózódott vagy elfogyott, hogy a palotai székhelyét végül Fiuméba helyezték és az épületet a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg 1926-ban.
Az Adria-palota tulajdonosváltását követő néhány évben számos belső átalakítást végeztek az épületben, hogy az Adria Rt. irodáit később lakhatási célokra kínálják. Ebben az időszakban, 1929-ben nyitott meg az Ypszilon Kávéház a Szabadság tér és a Zoltán utca sarkán. A II. világháború idején óvóhelyként is szolgált az épület a bombázások alatt. A budapesti ostrom közben lerombolt Pénzügyminisztérium egy része költözött át a város felszabadítását követően egészen 1949-ig. Még ebben az évben azonban átvette helyét a Belkereskedelmi Minisztérium, egy évvel később pedig az egész palota a Magyar Állam tulajdonába került a Nemzeti Banktól. Az újabb tulajdonoscsere természetesen nem befolyásolta, hogy más cégek, vállalatok használatba vegyék az épületben található helyiségek egyikét. Az ötvenes években így megnyitotta ajtaját a Budapesti Városi Tanács Központi Fogszabályozó Rendelő és Továbbképző Intézete, ahol a budapesti gyerekek számára biztosítottak fogszabályzást, valamint a City eszpresszó bár is megnyílt a városi vendégek számára. A következő évtizedekben az épület otthont adott még különböző szervezeteknek és a Diák Utazási irodának is, míg végül az Express Utazási és Szálloda Részvénytársaság működött ott egészen a 2007-es felszámolásáig. A gyermekfogászati rendelő pedig az 1980-as években a Heim Pál Gyermekkórház fogszabályzási osztályává alakult, amely egészen a 2000-es évekig működött.
Az új évezred beköszöntével fokozatosan költöztek ki a különböző vállalkozások és bérlők, az üresen maradt palotát pedig egyre több magyar és külföldi filmforgatás helyszínéül kezdték el használni, amelyek hozzájárultak az épület belső tereinek további pusztulásához.
