Kerámiába zárt tradíció


@BDPST

A BOTANIQ Turai Kastély Clarisse éttermében mindent a hagyományok, a helyi értékek és a kastély történelme sző körül. Az étterem menüje egy igazán különleges ízutazásra invitálja vendégeit, melyekhez nem csak a tér hangulata, hanem az asztalra kerülő tányérok is nagyban hozzájárulnak. A Clarisse kerámiáiról alkotójuk, Néma Júlia, Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész mesélt.

A BOTANIQ Turai Kastély izgalmas és inspiráló történelemmel rendelkezik, mely a szálloda kialakításában is nagy szerepet kapott. Az épület falai őrzik annak történelmét és lépten-nyomon felelevenítik az egykoron itt élő Schossberger család történetét. A képek, építészeti elemek és a szálloda kialakítása mellett talán annak étterme, a Clarisse az, ami a legtöbb helyen életre kelti a múltat. Ételei, koncepciója és egyedi edényei is finom, de impozáns utalásokat tesznek a turai hagyományokra és a ház történetére. Néma Júlia porcelán- és kerámiatervező művész a kastély múltját és hangulatát is szerette volna megjeleníteni a tálalókészleten és beleszőni a kerámiákba azt a kötődést, ami az éttermet a környezetéhez fűzi.

A Clarisse számára mindegyik fogáshoz külön tányér készült – az egyedi szett elkészítése bő fél évet vett igénybe. Az előételektől a desszertekig minden fogás saját, az étel alkotóelemeihez illeszkedő kerámián kap helyet az asztalokon. Az edények megálmodásában az étterem csapata is közreműködött, hiszen rendkívül fontos, hogy ne csak az ízek és alapanyagok, hanem a kész kompozíció is tökéletes összhangban legyen. Így az első falatoktól kezdve művészi igényű szerzői alkotások kísérik végig a vendégeket a Clarisse vacsoráin.

A zöldes, illetve barnás tónusú couvert tányérokat a kastélypark fái és levelei ihlették. A tenyérnyi, dombormintás felületeken a levelek nagyított mintázata, illetve a lombkoronák képe jelenik meg. Visszatérő minták is felfedezhetők, azonban a porcelán és kőedény tálak, többek között turai fahamus alapanyagokból készült mázaiknak köszönhetően, mind más-más vizuális élményt tartogatnak a vacsorázók számára.

A levesek gazdag színéhez a művész egy törtfehér színvilágú tálat tervezett, melynek külső színe remekül kompenzálja a belső letisztultságot. Ehhez a mázhoz egy saját, Dunántúlon bányászott agyagot használtak fel, ezzel elérve mély zöld színét, mely tökéletesen illeszkedik a levesestányért kiegészítő porcelán kiöntőhöz.

A Clarisse menüjében található három főételhez három különböző, az ételek karakterét kiemelő tál készült. A törtfehér, koncentrikus körökkel díszített lapostányér kifinomult módon fogja össze az ételt, míg majdhogynem fekete párja mélységével emeli ki a rá kerülő fogás különlegességét. A porcelán tányér színvilága az épületen használt sötétebb építészeti elemek világát idézi, az anyag finomsága pedig a mélyebb árnyalatok ellenére is tökéletesen megmutatkozik. A harmadik tál máza egy egyedi, különleges mintázatot ad: zöldtől sárgáig terjedő tónusa a természet sokszínűségét emeli be a vacsoraasztalra. E tányér egyik fele sima, a másik fele koncentrikus körökre osztódik, mellyel a tálalást is meghatározza: a síkfelületen a hús, a koncentrikus oldalon pedig a köretelemek kapnak helyet.

Az étkezés dísze, a desszertestál egy igazán szép emléket állít a kastélynak és egykori lakóinak. A hatszögletű edény egy méhkaptár 24 karátos arannyal futtatott mintázatát viseli, mely a körte alapú desszerttel a Schossberger család két kedvelt elfoglaltságára emlékeztet: a kastélykertben található körtefák gondozására és a méhészkedésre. A méhkas motívuma a családi címerben is szerepel, ami mai napig látható a BOTANIQ Turai Kastély homlokzatán.

A tálalóedényeken túl Néma Júlia egyedi csészéket és kiöntőket is tervezett az étterem számára. Érkezéskor a vendégeket különböző teákkal és kombuchával várják, melyeket egy igazán különleges technikával készült porcelán csészében szolgálnak fel. Annak ellenére, hogy korongon készült, aszimmetrikus formát kapott, s a ház belső terét megidéző, sötétlő máz is megmutatkozik rajta, csakúgy, mint a főételes tálak egyikén.

A készletet Néma Júlia műhelye szinte csak magyarországi alapanyagokból készítette; ezek között számos saját kutatású és a kastély vidékén felfedezett agyag és ásvány található. A magas hőfokú fatüzeléses égetés a művész saját építésű kemencéjében tartós, kiemelkedő minőségű és személyes tárgyakat eredményez. A helyi alapanyagok használata pedig erősíti a kötődést a hazai környezethez, amely nem csak Néma Júlia, hanem a Clarisse számára is rendkívül fontos.