Átalakítja az energiaválsága hazai szállodaipart
@BDPST
A turizmust a gazdasági helyzet általános indikátorának is lehet tekinteni: ez az egyik első iparág, amely mutatja, ha válság van. A mostani nehéz helyzetben azok a szállodák élhetnek túl, amelyek az elmúlt években rendelkezésre álló támogatási forrásokat modernizálásra, energiakorszerűsítésre is felhasználták. A korszerűtlenebb, bizonytalan anyagi lábakon álló szállodák nehéz helyzetbe kerülhetnek, ami a kínálat szűküléséhez vezethet.A helyzet folyományaként az ágazatra jellemző munkaerőhiány is mérséklődhet, vagy akár meg is szűnhet.
Igazi hullámvasútként lehet jellemezni a nemzetközi és a hazai turizmus elmúlt két évét: 2020-ban a koronavírus-járvány berobbanását követően hónapokig gyakorlatilag teljesen leállt az élet világszerte, majd ezt követően 2021-ben és 2022 első félévében ismét erősödni kezdett az idegenforgalom az alacsony 2020-as bázishoz képest. Ennek a lendülete akár még az év végéig is kitarthat, ugyanakkor már most prognosztizálható a visszaesés: a háborús helyzet, a romló gazdasági kilátások, a növekvő infláció, az emelkedő megélhetési költségek mind a szabadon elkölthető jövedelmek csökkenéséhez vezetnek, miközben a szektor pont a szabadon elkölthető jövedelmekre épül.
Éppen ezért a turizmus az első iparág, amely megérzi a válságot. Ez ugyanúgy igaz az egyéni turizmusra, mint a corporate turizmusra, hiszen a vállalatok elkölthető jövedelme is visszaesik, így a MICE szegmens érintett lesz. Az energiaárak elszabadulása, valamint a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek további terhet jelentenek, amelyek mind a szállodák jövedelmezőségét rontják, sokakat a működés határára sodorva. Nem nehéz felismerni, hogy teljes hazai idegenforgalmi szektor kifejezetten nehéz időszak előtt áll. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindenkit érint egyformán az eszkalálódó válság.
Először valószínűleg a vidéki, korszerűtlenebb, jellemzően háromcsillagos szállodák érezhetik meg a recessziót. Egyrészt, mert az ő törzsközönségüknek fogyhat el először az utazásra szánt jövedelme, másrészt ezek a házak eleve alacsonyabb profitrátával dolgoznak, amit a növekvő energia- és munkaerőköltségek gyorsabban „megesznek”. Azok a hotelek különösen hátrányos helyzetben vannak, akiknek mostanában jár le a jellemzően 1-2 évre megkötött energiaszerződésük, és emiatt már a magasabb árral kell kalkulálniuk.
A wellness szállodákat duplán sújtja a rezsiemelkedés, a wellness részlegeknek ugyanis hatalmas az energiafogyasztásuk. Az energiaköltség-emelkedés nagyon sok háznál kitermelhetetlen lesz, így nagy számú bezárásra lehet számítani, az első ilyenekről szóló hírekről már számos cikk született. Azok a hotelek ugyanakkor valamivel előnyösebb helyzetben vannak, amelyek az elmúlt években jól használták fel az elérhető támogatásokat, a Kisfaludy pályázatot, és energetikai korszerűsítést célzó beruházást valósítottak meg.
Az említett folyamatok nyomán jelentős átalakulás indulhat el a hazai szállodapiacon. A régi, modernizálatlan, kevésbé energiahatékony hotelek várhatóan nehéz helyzetbe kerülhetnek, így ez a kínálat csökkenéséhez vezet, de egyben egy általános színvonal-emelkedéshez is, hiszen a modernebb, stabilabb üzleti alapokon álló hotelek maradnak majd talpon. Érdekes hatás, hogy a bezárások miatt meg fog jelenni egy olyan munkaerő-túlkínálat a piacon, amire az elmúlt 8-10 évben nem volt példa. Évek óta ugyanis folyamatos munkaerőhiányról lehetett beszélni az ágazatban, most viszont olyan pozíciókra is könnyebben lehet majd találni munkaerőt, ami korábban szinte lehetetlen küldetésnek számított.
A bérek emelkedése viszont továbbra is jelen marad, ami a növekvő energiaköltségekkel karöltve áremelésre kényszeríti az ágazatot. Az egyes szállodák túlélése azon fog múlni, hogy meg tudják-e találni azt az árszintet, amelyet a vendégek még hajlandók megfizetni, és amely az emelkedő költségszintek mellett is biztosítja a gazdaságos üzemeltetésüket. Annyi azonban biztos, hogy a túlélő szállodák is alacsony jövedelmezőségű termelőegységek lesznek a jövőben.
Az ágazat számára minden segítség, támogatás életmentő lehet a jelenlegi helyzetben. Ami iparágspecifikus megoldás lehetne, az a SZÉP-kártya használatának megerősítése, akár kedvezőbb adózással vagy az adható összeg emelésével. A SZÉP-kártya a korábbiak során is a hazai idegenforgalom támogatásának fontos eszköze volt, a jelen helyzetben is lehetne rá építeni az ágazat megsegítése érdekében.
Természetesen a BDPST Groupot hoteleit sem kerülik el az ágazati nehézségek, ugyanakkor számos olyan lépést tettünk, amelyek tompíthatják a válság kedvezőtlen hatásait. Mivel a hoteleink jelentős része néhány éven belül felújított, illetve fejlesztés alatt lévő házakból áll, így energiahatékonyság oldaláról a nagy átlagnál jobb helyzetből indulunk. A BDPST Group ráadásul a koronavírus-járvány alatt is kiemelt prioritásként kezelte a dolgozók megőrzését, így a munkaerő-piaci kihívások, a munkaerőhiány is kevésbé érintenek minket. A piaci kihívásokra a nagyobb láncoknál gyorsabban és rugalmasabban tudunk reagálni, így a nehéz külső környezet ellenére reményeink szerint, hogy a várható gazdasági turbulenciákból megerősödve tudunk kijönni.